Az elrettentés napjából a szabadság szimbóluma lett [AUDIÓ]

Az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc leverésének 170. évfordulóján, október 6-án az aradi Szabadság-szobornál tartott megemlékezésen Kelemen Hunor RMDSZ-elnök beszédében felidézte, hogy a korabeli osztrák császári hatalom példát akart statuálni a vértanú tábornokok kivégzésével.

„Nem egyszerűen kivégezni akarta az ellenállás vezéralakjait, de holtukban is megalázni őket azzal, hogy nem az abban a korban rangjuknak kijáró golyót, hanem a köztörvényes bűnözők számára tartogatott akasztást tartotta nekik” – mondta.

Talán éppen a császári döntés kirívóan méltatlan, elrettenteni kívánó voltának köszönhető, hogy az aradi vértanúkra való emlékezés már a kivégzés napján elkezdődött – tette hozzá. „A boltok és egyéb nyilvános helyek bezártak, az aradi polgárok pedig tömegesen zarándokoltak a kivégzés helyére. Így vált sok-sok évtized alatt az aradi vértanúk napja a magyar szabadság emléknapjává. Évszázados tanulság: a szabadságért hozott áldozatot a nemzet töretlenül megőrzi emlékezetében” – hívta fel a figyelmet.

Hallgassa meg Kelemen Hunor beszédét:

A rovatból ajánljuk:

Újabb halasztás a sofőrjelölteket csúszópénzért segítő vizsgabiztosok perében
A gyanú szerint a belügyi alkalmazottak 200 és 400 euró közötti összegeket fogadtak el azért, hogy a gyakorlati vizsgát meghamisítsák, és a jelentkezőket jogosítványhoz segítsék. Azokkal szemben, akik nem adtak pénzt, a vizsgabiztosok a nyomozók szerint szigorúbbak voltak.
Arad megyében a második legzsúfoltabbak a kórházak
Az Országos Egészségbiztosító Pénztár legfrissebb adatai szerint Arad megyében a kórházi ágyak átlagos kihasználtsága 82,5 százalék, ennél csak Ilfov megyében magasabb: 83,5 százalék.
Szerdától ismét használhatja a nagyközönség a belvárosi sportpályát
Több mint 7000 négyzetméteren sokféle sportágat lehet űzni a várhíd lábánál.
Forgalomkorlátozás a mikelakai felüljárón augusztus közepéig
Július 6. és 14. között, a villamossínek felújítása miatt.