Az aradi víztorony a maga nemében egyedülálló, a műemlék épület – mint kora tavasszal írt cikkünkben jeleztük – idén 130 éves, és immár két éve zárva áll. Jelenleg nincs kilátás arra, hogy ismét látogatható legyen. A társtulajdonosok szerint a helyzet megoldásának egyetlen útja az, ha az épületet az önkormányzat megvásárolja vagy bérbe veszi.
Az elmúlt napokban élénk vita bontakozott ki az online térben, miután Dominic Fritz temesvári polgármester bejelentette: befejeződött a felújítás a százéves józsefvárosi víztoronynál, amely hamarosan megnyílik a látogatók előtt. Ezzel szemben Aradon a torony, amely korábban kulturális rendezvényeknek adott otthont, galériát és ipartörténeti múzeumot alakítottak ki benne, két éve zárva van. Egy hozzászóló így fakadt ki:
Szebb tornyunk van, mint a temesvári, évek óta szépen rendben tartva, mégsem látogatható. Mit csinálnak a hatóságok?
A 38 méter magas aradi víztorony a millennium évében, 1896-ban épült az egykori Flórián (ma Csajkovszkij) utcában, a valamikori Attila téri (később Tűzoltók tere, ma Román–magyar megbékélés parkja) tűzoltólaktanya közelében.
„Akkoriban a város legmagasabb épülete volt, a felső emeletén egy hatalmas, 300 ezer literes víztartályba szivattyúzták az ivóvizet, ahonnan a közlekedőedények elve alapján látták el a várost” – mesélt az ipartörténeti műemlékről Ujj János nyugalmazott aradi történelemtanár, újságíró és helytörténész.
- Hallgassa meg a márciusi rádióriportot:
1956-ig a város vízellátó rendszerének része volt a víztorony, de a középítkezések robbanásszerű megnövekedésével, a tömbházak elszaporodásával már nem tudta ellátni feladatát, új, modernebb, nagyobb kapacitású vízvezetékrendszerre és szivattyúállomásokra volt szükség. Az állam a kommunista rendszer megbukása után nem sokkal, 1991-ben adta el, ekkor került két magánember tulajdonába, akik művészeti galériát és vízügyi múzeumot alakítottak ki benne.
Az egyik tulajdonos, Horia Truță publicista és helytörténész jelenleg 85 éves, és egy éve kórházi kezelés alatt áll. A múlt csütörtökön az Agerpres hírügynökségnek elmondta: a torony újranyitására nincs esély, ha a helyi hatóságok nem vállalnak szerepet benne.
„Fáj a szívem a 30 év munkájáért, de nem tudok már foglalkozni vele. Minden rendben van hagyva, nincs tartozás, a múzeum működőképes lenne, a kiállítóterek készen állnak. Csak takarítani kellene, és máris nyithatna. Óriási veszteség Aradnak, hiszen ez az ország és a térség egyetlen négyzet alaprajzú víztornya, a többi mind kerek” – mondta Truță. Hozzátette: kész lenne az épületet „jelképes összegért” bérbe adni vagy eladni, de csak olyannak, aki garantálja a műemlék megfelelő gondozását.
A másik tulajdonos Dumitru Șerban szobrász, a Képzőművészek Szövetsége aradi fiókszervezetének korábbi elnöke. Ő is megerősítette: megegyeztek abban, hogy az államnak „szimbolikus áron” átadnák az épületet. „400 ezer euróért hajlandók lennénk eladni. Ez valóban szerény ár, bárki megerősítheti. Ha a városvezetés érdeklődik, készek vagyunk lépni, különben a torony kihasználatlan marad, pedig hatalmas potenciál van benne. Más városokban, például Kolozsváron vagy Temesváron, az önkormányzatok újítottak fel hasonló tornyokat” – mondta.
Az aradi városháza sajtóosztálya az Agerpres megkeresésére közölte: eddig nem volt szó a műemlék átvételéről, de nem zárják ki a lehetőséget. „Ha a tulajdonosok konkrét ajánlatot kapnak, műemlék épület lévén, kötelesek azt velünk is közölni, méghozzá ugyanazt az árat. Ekkor a városi tanács dönthet arról, hogy él-e az elővásárlási joggal vagy sem” – olvasható az írásos válaszban.
Tekintse meg a képgalériát:


