Megkezdődött a 26. Tusványos

A Tusványoson húsz partner intézmény rendezvénysátra a hét végéig programok százaira várja az érdeklődőket, szombaton pedig Orbán Viktor magyar miniszterelnök részvételével rendeznek közéleti fórumot a tusnádfürdői sportpályán.

A Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban született gondolatok alapozták meg a magyar nemzetpolitika legfontosabb eredményeit – jelentette ki Potápi Árpád János magyar nemzetpolitikáért felelős államtitkár szerdán Tusnádfürdőn, a Tusványosként emlegetett rendezvénysorozat közéleti programjának megnyitóján. Kifejtette: a státustörvénytől a külhoni magyarok oktatási-nevelési támogatásáig, a kettős állampolgárságtól az új alaptörvény megfogalmazásáig sok olyan gondolat született a Kárpát-medencei nemzetpolitikai táborokban és köztük elsősorban Tusványoson, amelyek utat mutattak a politika számára az építkezésben. Úgy vélte: a 16-17. századhoz hasonlóan ma ismét olyan történelmi helyzetben van a területileg széttagolt magyarság, amikor újra kell fogalmaznia önmagát, és olyan támpontokat kell keresnie, amelyek alapot teremthetnek a következő évszázadok építkezésére. Mint mondta, erre ad lehetőséget a Tusványos.

Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, az idén 25 éves Tusványos egyik alapítója a mostani korszakhatár útkereséséről szólva rámutatott: a stabilitás és instabilitás erőinek küzdelmében Magyarország a stabilitás pártján áll. Ukrajnában háború zajlik, a civilizált világ brutális terrorizmus-sorozattal és ezzel összefüggésben valóságos népvándorlással szembesül – vázolta. Németh Zsolt szerint a most kialakuló új geopolitikai helyzetben Magyarország Európa külső stabilitását NATO-elkötelezettségével, egy európai védelmi unió és energiaunió szorgalmazásával, egy közös európai migrációs és menekültpolitika megteremtésében való részvétellel támogatja. Másfelől úgy vélte, Európa belső stabilitását a déli államok „vörösödése” (itt a görög Sziriza, a spanyol Podemos párt erősödésére utalt), illetve az északi országok „barnulása”, vagyis az idegengyűlölet terjedése fenyegeti. Ebben a helyzetben Közép-Európára hárul a feladat, hogy megújítsa az európai együttélési modellt – mondta.

Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) alelnöke, Tusványos másik alapítója azt ígérte: a szabadegyetemen idén is folytatódik az a műhelymunka, amely válaszokat keres a magyar nemzetpolitika kihívásaira, hiszen Tusványos „több mint fesztivál”, és immár ugyanúgy fogalommá vált, mint a Barcelona futballklub a katalán nemzet számára.

Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke, a Tusványos politikai programjának koordinátora megjegyezte: a táborban azért nem kerülhet sor idén az erdélyi magyar pártvezetők pódiumvitájára, mert Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke elhárította a meghívást, és így a Magyar Polgári Párt (MPP) vezetőjét meg sem keresték. Hozzátette: a székelyföldi prefektusok (a kormány helyi képviselői) sem kívántak élni a lehetőséggel, hogy kifejtsék, miért zavarják őket a magyar jelképek, de a bukaresti külügyminisztérium vagy korrupcióellenes ügyészség vezetői sem vállalták a tusványosi szereplést. A szabadegyetem épp ezért nagyra értékeli azoknak a román értelmiségieknek, erdélyi „autonomistáknak” a kiállását, akik idén is eljöttek a táborba – hangoztatta.

A Tusványoson húsz partner intézmény rendezvénysátra a hét végéig programok százaira várja az érdeklődőket, szombaton pedig Orbán Viktor magyar miniszterelnök részvételével rendeznek közéleti fórumot a tusnádfürdői sportpályán.

Rövid távú cselekvési terv és hosszú távú koncepció kidolgozását, valamint új képzések beindításának lehetőségét tartalmazza többek között az erdélyi magyar szakképzés fejlesztéséről szóló együttműködési megállapodás, amelyet szerdán délután írt alá, Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár, Czomba Sándor, a magyar nemzetgazdasági minisztérium államtitkára, Román István, a földművelésügyi tárca helyettes államtitkára és Burus-Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke. Ez rögzíti, hogy az RMPSZ vállalja: elkészíti az erdélyi magyar szakképzés hosszú távú fejlesztésének koncepcióját, valamint az azt megvalósítandó rövid távú cselekvési tervet Erdély viszonylatában.  A szervezet azt is vállalja, hogy az új képzések beindítását, valamint az infrastrukturális fejlesztéseket megelőzően megvizsgálja és alátámasztja azok szükségességét.

Egy másik pódiumbeszélgetésen elhangzott: Magyarországra több illegális bevándorló érkezik, mint a mediterrán országokba. A szerb–magyar határon építendő kerítés csak a kényszerhelyzetet próbálja orvosolni, de az EU-nak kell megoldást találnia a migráció kérdésére – hangoztatták. Takács Szabolcs, a magyar Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkára elmondta, az Európai Unió is elismeri már, hogy Magyarország jobban ki van téve a migrációs nyomásnak, mint az EU más tagállamai. Az államtitkár szerint abból fakadnak a gondok, hogy Törökországon, Görögországon, Macedónián és Szerbián keresztül vezető balkáni útvonalon Magyarországon regisztrálják először a bevándorlókat, holott ezt az első érintett EU-tagállamban, azaz Görögországban kellene megtenni. Az államtitkár azt is megjegyezte, Magyarország jelenleg tranzitország, az érkezők tovább vándorolnak, de ez csak addig igaz, amíg a nyugat-európai országok nem fordítják vissza őket. Szerinte Magyarország a délszláv háborúk idején válogatás nélkül befogadta a menekülteket, így nem igaz az a vád, hogy az ország nem vallja az európai értékeket.

Prőhle Gergely, az Emberi Erőforrások Minisztériuma nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára elismerte, hogy nehéz megmagyarázni a kerítést és a magyar menekültügyi retorikát, „amikor az év igéje, hogy fogadjátok be egymást”. Hozzátette: az államnak az a felelőssége, hogy ne tegye kockára a társadalom teherbíró képességét, és az egyháznak is a közösséget kell védenie. Ezzel szemben viszont minden embernek az az erkölcsi kötelessége, hogy adakozzon, vállaljon részt a migránsok ellátásában – jelentette ki. Prőhle Gergely arra figyelmeztetett, hogy a kelet-közép-európai térség országait az elvándorlás is veszélyezteti. A nyugat-európai országok ugyanis – belátván, hogy nem sikerül integrálniuk a muzulmán bevándorlókat – ebből a térségből kívánják pótolni a munkaerő-szükségletüket.

Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának európai parlamenti képviselője vetette fel, hogy a migrációs nyomásra és a Kárpát-medencei elvándorlásra a szabályozott bevándorlás lehetővé tétele lenne a megoldás. Takács Szabolcs államtitkár is elmondta, hogy az irányított bevándorlás a magyarság érdekét szolgálná. „Érdekünk lehet, hogy magasan képzett és kultúránkhoz közel álló embereket próbáljunk letelepíteni” – jelentette ki egy kérdésre válaszolva az államtitkár. 

Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke szerint az irányított migrációnak elsősorban a Nyugatra vándorolt magyarok második generációja hazaköltözését kellene szolgálnia.

A központi államhatalom szinte mindenütt akadályozni próbálja az ország területén élő más nemzeti közösségek önrendelkezési törekvéseit, legyen szó autonómiáról vagy függetlenségről és gyakran éppen ezzel provokálja ki radikalizálódásukat – állították egybehangzóan szerdán a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen rendezett nemzetközi kerekasztal résztvevői. A csaknem háromórás beszélgetésen a katalán, dél-tiroli, sziléziai, breton közösség autonómia-küzdelmének tapasztalatait, valamint az önrendelkezésért küzdő pártok szövetségének, az Európai Szabad Szövetségnek (EFA) a munkáját ismertették az előadók. A moderátori szerepkört vállaló Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke kijelentette: az erdélyi magyarság Románia területi egységét elismerve igényel autonómiát, de Bukarest következetesen elutasítja a dialógust erről a témáról. Az EMNP elnöke úgy vélte: a stabilitást veszélyezteti az olyan állam, amely nem hajlandó tárgyalni nagyobb szabadságot követelő nemzeti közösségeivel. Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke elmondta: a kifáradás jeleit mutató erdélyi magyar autonómiamozgalomnak szüksége van az európai sorstársak és külföldi szakértők bátorítására, arra a meggyőződésre, hogy kitartó munkával és közösségi összefogással elérhető az önrendelkezés.

Cristian Kollmann, a Szabadságot a dél-tiroliaknak politikai mozgalom sajtófelelőse arról beszélt, hogy a sokak által modellnek tartott dél-tiroli autonómia nemzetközi nyomásra jött létre, de Olaszország sem adta fel asszimilációs politikáját, amelyet a 70-es évek óta már nem erőszakkal, hanem a Dél-tiroli Néppárt vezetőinek „megvásárlásával” próbál elérni. Tomasz Jarecki, a Szilézia Autonómiájáért Mozgalom tagja elmondta, a hol német, hol cseh, hol lengyel fennhatóság alá tartozó felső-sziléziai közösség a nyelvvesztés és teljes megsemmisülés előtti utolsó pillanatban talált magára az utóbbi évtizedekben: identitásához való ragaszkodását pedig az is jelzi, hogy míg az ezredfordulón 80 ezren, a 2012-es népszámláláson már 800 ezren vallották magukat sziléziaiaknak. Marc Gafarot I Monjó, a Katalán Demokratikus Konvergencia Párt külügyi kabinetvezetője azt hangsúlyozta: a nemzeti közösségeknek nem szabad abba a hibába esniük, hogy előbbre valónak tartsák jobb- vagy baloldali meggyőződésüket nemzeti identitásuknál. A politikus rámutatott: az önrendelkezésért küzdő népeknek szolidárisaknak kell lenniük egymással, hogy segítsék egymást szabadságuk kivívásában. A skót pólóban és katalán kalappal érkező flamand Günther Dauwen, a EFA főtitkára is az önrendelkezés ügye körüli európai szolidaritás fontosságát hangsúlyozta. Rámutatott: a közös értékek védelmezőjeként megálmodott Európai Uniót ma már kizárólag a gazdasági fejlődés érdekli és kompetenciahiányra hivatkozva nem hajlandó foglalkozni az elnyomott nemzeti közösségekkel. Az EFA nem akarja, hogy ötven millió ember másodrangú polgár legyen Európában, hogy a bankok és piac működtesse az uniót. Európának meg kell védenie az állam nélküli kisebbségeket, figyelnie kell a nemzeti közösségek, a régiók igényeire – hangoztatta az 1981-ben alapított, 45 önrendelkezésért küzdő pártot tömörítő szövetség főtitkára.

MTI-összeállítás

A rovatból ajánljuk:

Nem jó jel: a NATO Romániába küldheti magas készenlétű összhaderőnemi erőit
Iohannis szerint azért, hogy szükség esetén bármilyen, a NATO-t érő támadásra 72 órán belül reagáljon.
Figyelmeztető sztrájkot hirdettek szerdára a postások
Havi 400 lejes nettó béremelést követelnek.
Winkler Gyula: az EU a lakossággal fizettetné meg az épületek klímasemlegességét
Az EP szerint 2040-ig teljesen ki kell vonni a fosszilis tüzelőanyaggal működő egyéni hőközpontokat.
Klaus Iohannis megpályázza a NATO főtitkári tisztségét
Mark Rutte leköszönő holland kormányfővel száll versenybe a posztért.