Az EP a schengeni övezet kiterjesztését sürgeti Bulgáriára és Romániára

A döntés az Európai Tanács kezében van.

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén elfogadott, nem jogalkotási állásfoglalásában arra kérte fel az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfőiből álló Európai Tanácsot, hogy mihamarabb hozzon pozitív döntést Bulgária és Románia schengeni övezeti tagságáról.

A tavaly februártól szombatonként nyitva tartó

Kisvarjas-Dombegyház határátkelő szabadon járhatóvá válhat

Az 514 igen szavazattal, 107 ellenében, 38 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalás gyors és határozott döntést sürget a két tagállam schengeni térségben betöltött teljes jogú tagsága érdekében. A tagság megszüntetné az ellenőrzést Bulgária és Románia egymás közötti, és más tagországgal közös tengeri és légi határain.

A képviselők az állásfoglalásban hangsúlyozták, hogy „az övezeten belüli határellenőrzés fenntartása vagy visszaállítása aláássa a polgárok európai intézményekbe és az integrációba vetett bizalmát. Mindez negatív gazdasági hatást gyakorol az EU belső piacára, valamint a Bulgáriába és Romániába irányuló és az onnan érkező exportra is. Kiemelték továbbá, hogy az uniós polgárok szabad mozgását biztosító schengeni térség bővítését nem szabad veszélyeztetni olyan uniós politikák, mint például a menekültügy és a migrációs politika hiányosságai által.

Mint emlékeztettek, az uniós parlament már 2011 júniusában zöld jelzést adott Bulgáriának és Romániának a schengeni zónába, és álláspontját azóta több ízben megerősítette. Az EP arra is felszólította a tagországi vezetőket, hogy mihamarabb döntsenek Horvátország schengeni csatlakozásról is, amint az ország sikeresen teljesítette a szükséges kritériumokat.

MTI

*

Ugyanezen a strasbourgi plenáris ülésén az Európai Parlament megszavazta a migránsok legális uniós beutazási kereteit rögzítő, humanitárius vízum bevezetését kezdeményező jelentést, vagyis folytatódik a „bevándorláspártiak” ámokfutása, ahogy az illegális bevándorlást és annak táplálását ellenző képviselők csoportja (s minden józan gondolkodású ember) véli.

Érdekes módon, most lett fontos a schengeni határok lebontása, amikor a migránsok szabad áramlását is szolgálná. A törvényesen, útlevéllel, a határátkelőkön átigyekvő uniós polgárok, adófizetők, kisgyerekes családok, kirándulni vagy üzleti útra indulók órákig tartó indokolatlan várakoztatása nem volt elegendő érv a schengeni határok megszüntetésére, hiába morgolódott emiatt több millió elégedlen uniós lakos; a határ két oldalán élő, egymástól elszakított közösségeket összekötő, uniós pénzből felújított utak kihasználatlansága gazdasági érvként sem hatott az EU korifeusaira. Most egyszeriben érzékenyek lett a kisemberek problémáira, nehogy „az övezeten belüli határellenőrzés fenntartása aláássa a polgárok európai intézményekbe vetett bizalmát”.

Azt a bizalmat már rég eljátszották.

P. L .Zs.

A rovatból ajánljuk:

Nem jó jel: a NATO Romániába küldheti magas készenlétű összhaderőnemi erőit
Iohannis szerint azért, hogy szükség esetén bármilyen, a NATO-t érő támadásra 72 órán belül reagáljon.
Figyelmeztető sztrájkot hirdettek szerdára a postások
Havi 400 lejes nettó béremelést követelnek.
Winkler Gyula: az EU a lakossággal fizettetné meg az épületek klímasemlegességét
Az EP szerint 2040-ig teljesen ki kell vonni a fosszilis tüzelőanyaggal működő egyéni hőközpontokat.
Klaus Iohannis megpályázza a NATO főtitkári tisztségét
Mark Rutte leköszönő holland kormányfővel száll versenybe a posztért.