Bemutatták Budapesten a borosjenői kőleleteket

2019. december 12.
A Borosjenőn feltárt különleges 12. századi kőleleteket egy szakmai szimpóziumon mutatták be a budapesti Batthyány Lajos Alapítvány székházában szerdán – közölte a Teleki László Alapítvány az MTI-vel.
<em>Hír szerkesztése</em> Bemutatták Budapesten a borosjenői kőleleteket
Egy a leletek közül | Fotó: Teleki László Alapítvány

A Fehér-Körös-menti Borosjenőn lévő várkastélyban előbb 2016-ban, majd 2019 őszén a Rómer Flóris-terv finanszírozásában találták meg az egykor a településhez közel állt monostor, Dénesmonostora kőmaradványait. A borosjenői vár falaiból előkerült leletanyag az utóbbi évtizedek legfontosabb és leggazdagabb román stílusú kőfaragvány-együttese a régióban – olvasható a közleményben.

A dénesmonostorai kolostorból eddig egyetlen lelet volt ismert: egy szirént ábrázoló faragott kő, amelyet ugyancsak a borosjenői vár falában találtak az épület 1870-es években zajlott felújításakor. A szirén Budapestre került, ma is látható a Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállításán. A közlemény szerint az, hogy most meglelték a szirén „társait", komoly eredmény, mivel a hajdani Maros-völgyi kolostorláncból alig maradt ránk tárgyi emlék, ahogyan az Árpád-kor dél-magyarországi, alföldi építészetéről is alig rendelkezünk kézzelfogható emlékkel.


A borosjenői vár

A Maros völgyében az 11–12. században alakult ki egy sűrű, elsősorban bencés monostorokból álló hálózat. A monostorok közül több az erdélyi hegyek felől az alföld felé irányuló sószállításba is bekapcsolódott, fontos kereskedelmi hely volt, így komoly gazdagságra tett szert. Közéjük tartozhatott a Borosjenő határában valaha állt Dénesmonostora is. A monostort feltehetően nem a bencések, hanem a Magyarországon kevésbé ismert ágostonrendi kanonokok alapíthatták.

A mostani lelet bizonyítja a feltevést, amely szerint Dénesmonostora is szedhetett sóvámot. A faragott kőanyag ugyanis arra utal, hogy a monostor rendkívül igényes és drága épület lehetett, amelynek művészeti megoldásait a korban csak a legelőkelőbb egyházi-gazdasági központokban – például Egerben, Székesfehérváron – alkalmazták.

A Szentháromságnak ajánlott Dénesmonostorát a források először 1199-ben említik; a monostor a 16. századra néptelenedett el. A román kori kolostor romjait a 19. század végén Rómer Flóris és Márki Sándor történészek még látták a szomszédos Bokszeg irányában, és rajzi vázlatokat is készítettek róla. Kolozsvári régészek idén újra megkezdték feltárását, egyelőre pontos helyének meghatározását végzik, az ásátások várhatóan jövőre kezdődnek.

A monostor építőanyaga a környező területek épületeibe kerülhetett, köztük a borosjenői várba, amelyet a kisváros önkormányzata nemrég kezdett felújítani. Már a 2016-os falkutatások alkalmával kiderült, hogy a vár 1530–1540-es évekbeli bővítésekor korai, román stílusú, az 1200 előtti évtizedekben készült faragványokat használtak fel építőanyagként.

2016-ban 9 korai faragványt sikerült kiváltani, köztük számos elsőrangú színvonalat képviselő oszlopfejezettel. Kiemelkedik közülük egy palmettás, valamint egy akantuszlevelekkel díszített oszlopfejezet. Ezek mellett előkerült egy másik palmettás díszű és két kocka-oszlopfejezet, egy sarokleveles lábazat meg néhány oszloptörzs-töredék, némelyiküket fehér travertinből faragták.

2019-ben 14 kisebb-nagyobb kőelemmel bővült a lelet-együttes, köztük két oszlopfejezettel, az egyiket igen szép akantuszkompozíció díszíti, a másik egy kockafejezet. Felbukkant egy indadíszes faloszloplábazat is. Talán a legkülönlegesebb darab egy hatszirmú virágot ábrázoló kő, eredeti festéssel. Előkerült több összeillő párkányelem, valamint talán a kolostor egy nagyobb kapujának egy íves töredéke, és egy kisebb kapu szárának a részlete.

Mindezek mellett több olyan értékes faragványt azonosítottak, amelyeket a felújítás során nem lehetett kiváltani, például az északnyugati torony pincéjében két, korabeli festést hordozó kőlapot.

A kiváltott kőfaragványok az aradi múzeumba kerültek. A kutatás résztvevői szeretnének a restaurált faragványokból egy több helyszínen bemutatható kamarakiállítást szervezni. A leletanyag végső kiállítási helye a tervek szerint a helyreállított borosjenői vár lehet – olvasható a közleményben.

MTI

További hírek

Hír beküldése
Zenés előadás a színészóriás tiszteletére.
Hír beküldése
Két védővel erősített az aradi csapat.
Egyszerűsített honosítási eljárás és azzal kapcsolatos ügyintézések.
<em>Hír szerkesztése</em> Átadták a Kölcsey-díjakat [AUDIO, VIDEO]
Jámbor Gyula és Fekete Réka kapta a 2019-re szóló elismerést a Magyar Kultúra Napja alkalmából.
<em>Hír szerkesztése</em> Átadták az Ezüstfenyő-díjakat
Az aradi Farkas Viktória is a kitüntetettek között van.
<em>Hír szerkesztése</em> Hétfőtől folytatódik a tanítás a német líceumban
Visszatérhetnek az iskolába, ahol tömeges megbetegedés történt.
<em>Hír szerkesztése</em> Két autó ütközött a zimándi úton [FRISSÍTVE]
Egy személy sérült meg súlyosan.
<em>Hír szerkesztése</em> Augusztustól duplázzák meg a gyerekpénzt
Elfogadta a kormány csütörtöki ülésén a gyermeknevelési pótlék megduplázásáról szóló törvény hatályba ültetésének elhalasztását. Ennek értelmében 300 lejre nő a 2 és 18 év közötti gyerekeknek járó gyermeknevelési pótlék összege, a kétévesnél kisebb, illetve a fogyatékkal élő gyerekek pedig 600 lejt kapnak.
<em>Hír szerkesztése</em> A Magyar Kultúra Napját ünneplik a múzeumban
Egy rendhagyó múzeumi est.
<em>Hír szerkesztése</em> Ezen a héten már nem tanítanak a német iskolában
Közegészségügyi szempontból még nem megfelelő.