„Aki Márton napján libát nem eszik...” [AUDIÓ]

2017. november 11.
<em>Hír szerkesztése</em> „Aki Márton napján libát nem eszik...” [AUDIÓ]
Itt még gágognak

Ma van Tours-i Szent Márton napja. A hagyomány szerint Márton álmában segítette Szent Istvánt és az országot, ezért Szűz Mária után Szent Márton lett Magyarország patrónusa. De már a római időkben is november 11. a téli évnegyed kezdő napja volt, ekkor az új termésből és az újborból tartottak nagy lakomát. Általában ludat, vagyis a hadisten, Mars szent madarát fogyasztották, ami latinul „avis Martis” (Mars isten madara). Ebből lett népies szófejtéssel „Márton madara”.

A Márton-napi népszokások egyrészt az év végéhez, a mezőgazdasági munkák befejeződéséhez, illetve az advent közeledtéhez kötődnek, másrészt ahhoz a legendához, amely szerint Szent Márton egy libaólban próbált elrejtőzni, amikor püspökké akarták megválasztani, de a ludak elárulták gágogásukkal.

Márton napja egyébként a karácsony előtti 40 napos böjt előtti utolsó ünnepnap, ezért ezen a napon rendszeresek voltak a lakomák, bálok, vásárok. Ilyenkor nagy evés-ivást rendeztek, hogy a következő esztendőben is bőven legyen mit fogyasztani. A hagyomány szerint ilyenkor nem volt szabad takarítani, mosni, teregetni, mert ez a jószág pusztulását okozta. Novemberben már le lehet vágni a tömött libát, ezért a Márton-napi ételek jellemzően libafogások, így például libaleves, libasült. A rigmus szerint: „Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik”. Szokás volt, hogy a liba húsából, különösen a hátsó részéből, küldenek a papnak is, innen ered a „püspökfalat” kifejezés.


A végeredmény

Mostanában feléledt ez a szokás, különösen, ami a libasütést illeti. Arad megyében, a kisiratosi Szalai családnál „forró drót” van Márton-nap előtt, mert a híresen jó lúdjaikból jó előre rendelnek az ismerősök, barátok, még határon túlról is jönnek a kisiratosi libáért. Pataky Lehel Zsolt Márton-nap előestéjén kereste fel Szalaiékat egy jó kis libasültreceptért. Hallgassa meg a Temesvári Rádióban elhangzott szombati riportot:

További hírek

<em>Hír szerkesztése</em> „Színesen álmodik, de fekete-fehéren él” [AUDIÓ]
Az aradi festészet nagyasszonyának, Eisele-Szűcs Zoének a kiállítása.
<em>Hír szerkesztése</em> Kolozsvári és temesvári magyar előadások a színházi fesztiválon
Kézdi Imola ás Éder Enikő ismét aradi színpadon.
Hír beküldése
Több mint kéttucatnyian jelentkeztek, határon innen és túl.
<em>Hír szerkesztése</em> Színházi krimi az Aradi Kamaraszínházban
A Várj, míg sötét lesz című előadást az Orlai Produkció mutatja be.
<em>Hír szerkesztése</em> Ez is ritka: utcára vonultak a polgármesterek
A kormány adópolitikája ellen tüntettek a választott elöljárók.
<em>Hír szerkesztése</em> Eisele-Szűcs Zoé a Kölcsey Képtárban
A jubileumi kiállításra egy albumot is megjelentetett az egyesület.
<em>Hír szerkesztése</em> Kétszer büntették meg egy nap
1100 leje bánta a törmelék kiborításáért és amiért felügyelet nélkül hagyta a lovát.
<em>Hír szerkesztése</em> Nem marad fűtés nélkül a város
Hatmillió lejes gyorssegélyt szavaztak meg a városatyák az aradi villamos- és hőerőműnek (CET) a távfűtés zavartalan biztosítása érdekében. Az erőmű vezetősége szerint csak keddig voltak elegendők a tartalékaik. Tavaly 16 millió lejt kapott a város a kormánytól a fűtésre, idén viszont semmit.
A csanádpalotai Kelemen László Amatőr Színtársulat előadásában.
<em>Hír szerkesztése</em> Kisjenőben is bemutatták Vida Gábor könyvét
A kötetben sok egykori osztálytárs magára ismerhet.