Itt-Hon

Az Aradtól 30 kilométerre keletre, a Maros völgyében fekvő Máriaradna az ősi búcsújáró helyek egyike, az Osztrák-Magyar Monarchiában Mariazell után a második legfontosabb zarándokhely volt.

A 257 éve felszentelt kéttornyú bazilika búcsúünnepét április 8-án, Urunk Születésének Hírüladása (Gyümölcsoltó Boldogasszony) napján tartják, ez lesz az idei első zarándoklat. A pünkösdi zarándoklatot május 18–20. között tartják, amikor is a kegytemplom felszentelésének évfordulójára is emlékeznek.

A 20. század elején gyártott jármű mását az egykor gépjárműgyártásáról híres Arad jelenlegi műhelyeiben gyártanák le és szerelnék össze. Elkészülte után forgalomba helyeznék, és a kulturális turizmust szolgálná, egy előre meghatározott útvonalon közlekedne a megyeszékhelyen.

A 20 évvel ezelőtt önállósodott község Arad megye legmagyarabb települése, de az egyetlen, amelynek utcái, közterei eddig nem viseltek nevet.

Túlélve a második világháború viszontagságait és a kommunista diktatúra enyészetét, ma is áll, és akár működhetne is a nagyvarjasi Borzák-malom. A román–magyar határ menti, Arad megyei faluban lévő egykori parasztmalom tulajdonosát az erőltetett kollektivizálás idején meghurcolták a vállalkozása miatt, koholt vádak alapján kényszermunkára ítélték, családját kisemmizték. Az 1989-es rendszerváltás után a leszármazottak pénzt, időt és energiát nem kímélve visszaszerezték a malmot és újra üzemeltetni kezdték.

A korábbi helyi határozat kiigazítására azért volt szükség, mert január elsejétől átlagosan 13,8 százalékkal nőttek a nyugdíjak, a legkisebb járandóság így elérte az 1281 lejt, ezzel pedig sok idős személy átlépte azt a jövedelemhatárt, ami alatt megkaphatták a kedvezményt.

A hírt az érdekvédelmi szervezet osztotta meg a közösségi oldalán. A búcsúztatóban többek között azt írták: Tripon Ildikó elhivatottan és lelkiismeretesen végezte munkáját a megye magyar közösségéért.

„Aradon született, élt, munkálkodott és családja mellett elnökként odaadással és kitartással vezette 8 éven keresztül az Arad Megyei Nőszervezetet. Kiérdemelte az emberek bizalmát, mint pedagógus, megyei módszertanos és vezető óvónő. Mindig alázattal és empátiával szolgálta közösségünket” – olvasható róla.

A valamivel több mint 1500 lakosú, túlnyomó részt (közel 83,5 százalékban) magyarok lakta település volt az RMDSZ-es elöljáró szerint eddig Arad megye egyetlen közigazgatási egysége, amelyben nem voltak számozva vagy elnevezve az utcák (csak házszámok léteztek). „A törvény kötelez bennünket arra, hogy valamiképpen megkülönböztessük az utcákat. A helybeliek a dűlőnevek és különböző falurészek szerint tudták, ki, hol lakik, de hivatalossá is kellett ezt tenni.

A Kölcsey Egyesület a tágabb értelemben vett erdélyi magyarság egyik legpatinásabb közművelődési egyesülete, már 1882-ben – korát megelőzve – megemlékezett a Himnusz születésének dátumáról, január 22-én. A kommunizmusban betiltott, majd az 1989-es rendszerváltás után újraalapított Kölcsey Egyesület húsz éve, 2004-ben adta át először a Kölcsey-díjat, amelyet olyan személyiség vagy intézmény kaphat, aki tevékenységével az aradi magyar szellemi életet gyarapítja.

Az általános gazdasági nehézségek hátrányosan érintik a civil szférát, különösen a nemzetiségi non profit egyesületek érzik a nehézségeket, mint amilyen az 1991-ben létrehozott Alma Mater Alapítvány.

Az RMDSZ elnöke politikai beszámolójában elmondta: kisebbségi létben nem elég a szavazatok kétharmadát megszerezni. „Kétharmaddal még a kanyarban sem vagyunk, (.) nekünk a leadott szavazatok 90 százalékára van szükségünk” – húzta alá.