„Ne bízzuk a megbékélést a politikusokra, hanem a magánemberekre” [AUDIÓ]

2017. november 18.
Az Erdély és Románia egyesülését kimondó 1918. december elsejei Gyulafehérvári Nyilatkozat centenáriumán a magyaroknak és a románoknak meg kell tanulniuk megérteni egymást, ha nem is értenek egyet. Ezt Surján László, az Európai Parlament volt fideszes elnöke mondta szombaton Aradon, az általa alapított Charta XXI nevű civil mozgalom Közös múlt, európai jövő című konferenciáját megnyitó sajtótájékoztatón.
<em>Hír szerkesztése</em> „Ne bízzuk a megbékélést a politikusokra, hanem a magánemberekre” [AUDIÓ]
Surján László

A Charta XXI nem véletlenül választotta Aradot helyszínként, hiszen 2015-ben Megbékélési és Együttműködési Díjjal tüntette ki a várost, tavaly februárban pedig Gheorghe Falcă nemzeti liberális párti polgármesternek adományozta a Jean Monet-emlékérmet, a nemzeti kisebbségek iránti tolerancia, a román–magyar együttműködés érdekében kifejtett tevékenysége elismeréseként. „Arad különleges helyet foglal el, és nyugodtan nevezhetjük a megbékélés városának, és erre most, a nagy egyesülés előtt egy évvel különösen szükség van” – mondta Surján László, aki aggodalmát fejtette ki a centenárium közeledtével kapcsolatos hírek miatt. Szerinte félő, hogy az itt élők „a közös jövő testvéri felépítése helyett egymás marcangolására pazarolják erőiket”. Márpedig sem az európai Uniónak, sem a román, sem a magyar nemzetnek nem ez az érdeke – tette hozzá. Surján László úgy vélte: „Ne bízzuk a megbékélést a politikusokra, hanem a magánemberekre. A párbeszdre pedig azért van szükség, hogy ne harag, hanem – ha egyetértés nem is, de – megértés legyen a két nép között.”


Gabriel Andreescu, Gheorghe Falcă és Surján László

A konferencián részt vevő Gabriel Andreescu politológus, bukaresti emberjogi aktivista arról beszélt, hogy 2017 elején számos jele volt annak, hogy a centenárium előkészületei magyarellenes kampánnyá válnak – és ebbe a sodorba még a Román Tudományos Akadémia is beállt –, de szerencsére ez nem teljesedett ki. „Így is, a 2018-as esztendő veszélyes év lesz, mert egyesekben a beteljesedés érzése helyett az ellenségeskedés fog felülkerekedni, nyilván a magyarok ellen” – mondta. Szerinte nemcsak román–magyar, hanem román–román megbékélésre is szükség van, mert az 1918-as események, illetve annak századik évfordulójának a megünneplése a románok között is megosztottságot teremtett.

Surján László látszólag „lehetetlen küldetésnek” nevezte a román–magyar megbékélést, de az aradi konferenciának az az üzenete Bukarest és Budapest felé – mondta –, hogy bebizonyítsák, erre a lehetetlen feladatra is van megoldás. „Az európai eszme a tolerancia, és ha nem ez érvényesül, akkor a kicsiből is nagy baj lesz. El kell fogadnunk, hogy ami az egyiknek öröm, a másiknak bánat, és meg kell tanulnuk kölcsönösen elviselni egymás örömét és bánatát” – fogalmazott.


A hallgatóság között is voltak románok és magyarok

Gheorghe Falcă aradi polgármester garanciát vállalt arra, hogy a város (amelynek a Román–magyar megbékélési parkjában mind a Szabadság-szobor, mind az 1848-as román hősök diadalíve megtalálható) ennek az üzenetnek a szellemében viszonyul a 2018-as centenáriumhoz, illetve „a következő száz évben is a magyarok és a románok közös európai jövőjéért” fog dolgozni, mert „ez a jövő stabilitásának és biztonságának a záloga ebben a régióban”. Az elöljáró úgy fogalmazott: „Szeretnék osztozni a szomszédaim és barátaim ünnepén, és szeretném, hogy ők is eljöjjenek az én ünnepemre, de nem fogom ünnepeltetni magam.”

A délután tartott Közös múlt, európai jövő című konferencia programjában román és magyar értelmiségiek előadásai szerepeltek a román–magyar viszonyról. Többek között Smaranda Enache emberjogi aktivista, a Pro Európa Liga elnöke is beszédet mondott.

A rendezvényről Pataky Lehel Zsolt készített összeállítást a Temesvári Rádió Magyar adása számára. Hallgassa meg:

További hírek

Hír beküldése
A névadóra emlékeztek péntek délelőtt az aradi Csiky Gergely Főgimnáziumban.
Hír beküldése
Az Arad megyei határrendészet 42 iraki bevándorlót tartóztatott fel szerda este a román–magyar határ közelében. A migránsok egy kisbuszba zsúfolódva Kisvarjasnál közelítették meg a határt. A csoport tíz nőből, kilenc férfiból és 23 kiskorúból állt. A kisbuszt két férfi vezette a határ közelébe, ahol azonban sorsukra hagyták a migránsokat.
December 14-én átveszik a honosítási kérelmeket és magyar útlevéligényléseket.
Hír beküldése
Több mint húszéves a Kézfogások, a két város testvértelepülési együttműködése.
Megkoszorúzzák P. Karácsonyi István mártír karnagy emléktábláját.
Hír beküldése
Kilencvenhat éves volt, daganatos betegségben és leukémiában szenvedett. Svájcban kezelték, és ottani rezidenciáján érte a halál. Mihály a Hohenzollern-családból való II. Károly király fia. Gyermekként 1927 és 1930 között, majd 1940 és 1947 között volt Románia uralkodója. Fontos szerepe volt abban, hogy 1944. augusztus 23-án Románia az antifasiszta koalíció oldalára állt át.
<em>Hír szerkesztése</em> Idén is eljött az AMISZ-Mikulás
Több szász aradi magyar óvodás és kisiskolás találkozhatott kedden a nagyszakállúval.
<em>Hír szerkesztése</em> Forgalomba áll a Mikulás-villamos
Nem kell rá jegy, de csak gyerekek és kísérőik szállhatnak fel rá.
Hír beküldése
Közel ezer méter fényfüzérrel és több tucat, hópehely formájú égővel díszítették fel.
<em>Hír szerkesztése</em> Adventi gyertyagyújtás Pécskán
Megkezdődött a Karácsonyt megelőző várakozás és lelki felkészülés négyhetes időszaka.