„Ne bízzuk a megbékélést a politikusokra, hanem a magánemberekre” [AUDIÓ]

2017. november 18.
Az Erdély és Románia egyesülését kimondó 1918. december elsejei Gyulafehérvári Nyilatkozat centenáriumán a magyaroknak és a románoknak meg kell tanulniuk megérteni egymást, ha nem is értenek egyet. Ezt Surján László, az Európai Parlament volt fideszes elnöke mondta szombaton Aradon, az általa alapított Charta XXI nevű civil mozgalom Közös múlt, európai jövő című konferenciáját megnyitó sajtótájékoztatón.
<em>Hír szerkesztése</em> „Ne bízzuk a megbékélést a politikusokra, hanem a magánemberekre” [AUDIÓ]
Surján László

A Charta XXI nem véletlenül választotta Aradot helyszínként, hiszen 2015-ben Megbékélési és Együttműködési Díjjal tüntette ki a várost, tavaly februárban pedig Gheorghe Falcă nemzeti liberális párti polgármesternek adományozta a Jean Monet-emlékérmet, a nemzeti kisebbségek iránti tolerancia, a román–magyar együttműködés érdekében kifejtett tevékenysége elismeréseként. „Arad különleges helyet foglal el, és nyugodtan nevezhetjük a megbékélés városának, és erre most, a nagy egyesülés előtt egy évvel különösen szükség van” – mondta Surján László, aki aggodalmát fejtette ki a centenárium közeledtével kapcsolatos hírek miatt. Szerinte félő, hogy az itt élők „a közös jövő testvéri felépítése helyett egymás marcangolására pazarolják erőiket”. Márpedig sem az európai Uniónak, sem a román, sem a magyar nemzetnek nem ez az érdeke – tette hozzá. Surján László úgy vélte: „Ne bízzuk a megbékélést a politikusokra, hanem a magánemberekre. A párbeszdre pedig azért van szükség, hogy ne harag, hanem – ha egyetértés nem is, de – megértés legyen a két nép között.”


Gabriel Andreescu, Gheorghe Falcă és Surján László

A konferencián részt vevő Gabriel Andreescu politológus, bukaresti emberjogi aktivista arról beszélt, hogy 2017 elején számos jele volt annak, hogy a centenárium előkészületei magyarellenes kampánnyá válnak – és ebbe a sodorba még a Román Tudományos Akadémia is beállt –, de szerencsére ez nem teljesedett ki. „Így is, a 2018-as esztendő veszélyes év lesz, mert egyesekben a beteljesedés érzése helyett az ellenségeskedés fog felülkerekedni, nyilván a magyarok ellen” – mondta. Szerinte nemcsak román–magyar, hanem román–román megbékélésre is szükség van, mert az 1918-as események, illetve annak századik évfordulójának a megünneplése a románok között is megosztottságot teremtett.

Surján László látszólag „lehetetlen küldetésnek” nevezte a román–magyar megbékélést, de az aradi konferenciának az az üzenete Bukarest és Budapest felé – mondta –, hogy bebizonyítsák, erre a lehetetlen feladatra is van megoldás. „Az európai eszme a tolerancia, és ha nem ez érvényesül, akkor a kicsiből is nagy baj lesz. El kell fogadnunk, hogy ami az egyiknek öröm, a másiknak bánat, és meg kell tanulnuk kölcsönösen elviselni egymás örömét és bánatát” – fogalmazott.


A hallgatóság között is voltak románok és magyarok

Gheorghe Falcă aradi polgármester garanciát vállalt arra, hogy a város (amelynek a Román–magyar megbékélési parkjában mind a Szabadság-szobor, mind az 1848-as román hősök diadalíve megtalálható) ennek az üzenetnek a szellemében viszonyul a 2018-as centenáriumhoz, illetve „a következő száz évben is a magyarok és a románok közös európai jövőjéért” fog dolgozni, mert „ez a jövő stabilitásának és biztonságának a záloga ebben a régióban”. Az elöljáró úgy fogalmazott: „Szeretnék osztozni a szomszédaim és barátaim ünnepén, és szeretném, hogy ők is eljöjjenek az én ünnepemre, de nem fogom ünnepeltetni magam.”

A délután tartott Közös múlt, európai jövő című konferencia programjában román és magyar értelmiségiek előadásai szerepeltek a román–magyar viszonyról. Többek között Smaranda Enache emberjogi aktivista, a Pro Európa Liga elnöke is beszédet mondott.

A rendezvényről Pataky Lehel Zsolt készített összeállítást a Temesvári Rádió Magyar adása számára. Hallgassa meg:

További hírek

<em>Hír szerkesztése</em> POlgármester nélkül maradt Borossebes
Felfüggesztették tisztségéből Gheorghe Feieșt érdekösszeférhetetlenség miatt. 2008 és 2013 között egy cégben is ügyvezető volt, holott ezt a törvény szerint választott tisztségviselőként nem tehette volna meg. A Fehér-Körös-völgyi településen időközi választást írnak ki.
Hír beküldése
A 16 éves tanuló egy helyi iskolába ment a fegyverrel.
<em>Hír szerkesztése</em> Több mint egymilliárd euró a Kürtöstől a Fekete-tengerig tartós vasút felújítására
Mintegy 1,3 milliárd eurót biztosít az EU a kohéziós forrásokból a magyar–román határon lévő Kürtöst Konstancával összekötő vasútvonal korszerűsítésére. Ennek nyomán gyorsabb és biztonságosabb lesz az utazás a Kürtös és Piskitelep közötti 185 kilométeres szakaszon, 13 állomást felújítanak, hidakat és alagutakat építenek.
<em>Hír szerkesztése</em> Segítségre van szüksége a hároméves Hannának!
Az életmentő műtét közel 30 ezer euróba kerül, aminek az összegyűjtésére közösségi összefogás indult. Aki teheti, csatlakozzon!
<em>Hír szerkesztése</em> Minority SafePack: aki nem írta alá, még megteheti [AUDIÓ]
Még egy-két hétig folytatják a támogató aláírások gyűjtését.
Az Eurotrans Alapítvány szolgáltatásai ingyenesek.
<em>Hír szerkesztése</em> Több mint 12 ezer szál csempészcigit koboztak el
Borossebesen volt a nagyobbik fogás.
<em>Hír szerkesztése</em> Kimentettek egy tinédzsert a Marosból a tűzoltók
A víz a derekáig ért, de nem tudott kijönni, mert beleragadt az iszapba.
<em>Hír szerkesztése</em> Felszámoltak egy drogbandát
Több mint ötezer Ecstasy tablettát találtak a Temes megyei fiataloknál.
<em>Hír szerkesztése</em> Nyárra költözhet vissza a Kultúrpalotába a Filharmónia [AUDIÓ]
Orgonát is kap az idén 105 éves épület.