KMKF: az autonómia a megmaradás kulcsa

2017. november 8.
<em>Hír szerkesztése</em> KMKF: az autonómia a megmaradás kulcsa

Kedden tartotta ülését Budapesten a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF), amely a nagyvárosi magyar közösségek helyzetét a szórványban és a diaszpórában tekintette át.

Burián Sándor, az Erdélyi Magyar Néppárt Arad megyei szervezetének elnöke az EMNP képviseletében szólalt fel, és elmondta: be kell látni, hogy a legtöbb jószándékú, a szórványmagyarságot támogató program csak ideig-óráig tudja elodázni a beolvadást. A valódi megoldás a többlépcsős autonómia lenne, amire Székelyföld és a Partium esetében léteznek kidolgozott koncepciók, de a felvidéki Csallóköz is rászorul az autonómiára.

Az EMNP közleménye szerint Burián rámutatott, hogy az autonómia nemcsak a gazdasági felemelkedést tudná biztosítani a régióban élőknek, hanem a magyar nyelv elismerésével, amely regionálisan egyenrangú lehetne a románnal illetve a szlovákkal, megszűnne nyelvünk fokozódó háttérbe szorulása a mindennapi életben, megszűnne az az érzés, hogy másodrendű állampolgárai vagyunk az országnak. A gyűlésen szó esett még az egyházak és a civil szervezetek fontos szerepéről a szórványban élők magyarságtudatának megmaradásában. „Sajnos, amíg alapvető változás nem áll be a Kárpát-medencei szórványmagyarság jogi helyzetében, addig nem lehetünk optimisták a jövőnket illetően" – fogalmazott.

A KMKF-en előadást tartott Bodó Barna, a temesvári Szórvány Alapítvány elnöke, Menyhárt József, a felvidéki Magyar Közösség Pártja elnöke, Gábrity Molnár Irén, a Magyarságkutató Tudományos Társaság részéről és Kovács Eszter, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontja részéről, akik bemutatták a trianoni utódállamok nagyvárosaiban élő szórványmagyarság és a nyugati diaszpórában élő magyarok helyzetét. Kiderült, hogy leginkább azoknak az elcsatolt nagyvárosoknak csökken a magyar lakossága, ahol már eleve szórványlétben élnek, ahol arányuk nem éri el a város lakosságának a harminc százalékát. Minél kisebb a városban a magyarság aránya, annál erőteljesebb a csökkenés. Bodó Barna azonban a Svájc lakosságának egy százalékát kitevő rétorománok ellenpéldáját hozta fel, akik, bár csak 75 ezren vannak, lélekszámuk nem csökken, nem olvadnak be. Ők rendelkeznek ugyanis olyasmivel amivel egyetlen külhoni magyar közösség sem: autonómiájuk van.

További hírek

Hír beküldése
A tavalyi 13 lej helyett 20 lejbe kerül idén egy felnőtt belépőjegy!
A történész betegség miatt nem jöhet Aradra.
Hír beküldése
A hagyományos májusi időponthoz képest idén valamivel később, június 2–3-án rendezik meg a Békéscsaba–Arad–Békéscsaba Szupermaraton, kerékpáros és görkorcsolyatúrát.
<em>Hír szerkesztése</em> Visszaállítják a törölt buszjáratok 90 százalékát
Az Arad Megyei Tanács hétfő kora délutáni ülésén megszavazták a márciustól eltörölt elővárosi és vidéki autóbuszjáratok 90 százalékának a visszaállítását. Ezenkívül napi egyről háromra növelik a kisiratosi menetrend szerinti járatok számát.
<em>Hír szerkesztése</em> Szerdán és szombaton gyűjtik a szemetet Pécskán
Az első héten háromszor lesz hulladékszállítás a városban és a hozzá tartozó falvakban.
<em>Hír szerkesztése</em> Jótékonysági nótagála Pécskán
A közösségi házra gyűjtenek az Anyák-napi rendezvényen.
<em>Hír szerkesztése</em> Gyulán töltsünk a poharunkba!
Április 27. és 30. között rendezik meg a 19. Gyulai Pálinkafesztivált.
<em>Hír szerkesztése</em> Remizett az UTA a Pandurii ellen
Ez volt a Poli elleni örökrangadó főpróbája.
<em>Hír szerkesztése</em> Raffay Ernő előadása Aradon
Erdély 1918 és 1920 között.
<em>Hír szerkesztése</em> St. Martin-koncerttel ünnepel a 15 éves a Szabadság-szobor Egyesület
Május 4-én, péntek 19 órától ünnepi gálaműsort szerveznek a Ioan Slavici-színházban.