Június 4.: a nemzeti összetartozás napja [FRISSÍTVE]

2019. június 4.
Ma van a trianoni békediktátum 99. évfordulója. Jövőre a nemzeti összetartozás éve lesz. Cikkünkben megtekintheti Orbán Viktor, a nemzet miniszterelnöke beszédét.

FRISSÍTVE: Magyarország-szerte és a határon túlon is megemlékeznek a trianoni békeszerződés 99. évfordulójáról. A magyar Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága ülést tart, a napirend szerint a 2020. év nemzeti összetartozás évének nyilvánításáról szóló határozati javaslatról tárgyalnak majd.

A magyar nemzetgyűlés 1920. november 15-én ratifikálta, és 1921. július 26-án, a XXXIII. törvénycikkel hirdette ki a trianoni szerződést, amely kimondta, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területét 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették. Mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon túlra.

Az Országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés aláírásának napját, június 4-ét. Az erről szóló, 2010. évi XLV. törvény kimondta: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme".

Potápi: az elmúlt 100 év bizonyította, hogy a magyarság meg akar maradni

A trianoni békeszerződés óta eltelt mintegy 100 év bizonyította, hogy az ország és a magyarság is meg akart maradni – mondta Potápi Árpád János, a magyar Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára kedden az M1 aktuális csatornán.

Az államtitkár emlékeztetett, 99 évvel ezelőtt írták alá a Nagy-Trianon palotában az országra erőltetett békeszerződést. Magyarországot ezzel tönkre akarták tenni katonailag, gazdaságilag, társadalmilag, szociálisan és politikailag – tette hozzá.

Az elmúlt 100 évre egy jó válasz az összetartozás napja és konkrétan az idei ünnepség, amikor a Kossuth téren mintegy 7000 gyermek énekli el közösen a Kézfogás című dalt. De az egész világon megemlékezéseket tartanak a magyarok ezen a napon – mondta.


Hétezer gyermek közreműködésével éneklik el a Kézfogás című dalt,
a magyar összetartozás himnuszát a Kossuth téren | Fotó: MTI

Az államtitkár szerint az ünnep alkalmat teremt arra, hogy az elmúlt évtizedekben a magyarsággal történt sikereket is bemutassák. Ezekből „merítkezve" el lehet mondani, hogy bár a 20. század a magyarság szempontjából egy vesztes évszázad volt, de a 21. egy egyre inkább erősödő magyarságról fog szólni.

Az államtitkár a Kossuth rádió Jó Reggelt, Magyarország! című műsorában reményét fejezte ki, hogy a határon túli magyarság is mind jobban érzi, a 2010-es kormányváltás radikális változást hozott a nemzetpolitikában – például a kettős állampolgárság miatt.

A törvény 2010-es megszületése óta több mint 1 millió 50 ezer magyar kaphatott állampolgárságot - fűzte hozzá.

A trianoni békeszerződés főként a francia érdekeknek felelt meg

Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben a győztesek, ezen belül elsősorban Franciaország érdekeit érvényesítették – mondta Katona Csaba, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének munkatársa kedd reggel az M1 aktuális csatornán.

A Monarchia megszűnése után Magyarország területéből több utódállam is kihasított kisebb-nagyobb részeket. Ezekre az ütközőállamokra az új világrend fenntartása érdekében elsősorban Franciaországnak és szövetségeseinek volt szükségük – közölte a történész.

„Tehát nem arról volt szó, hogy direkt ellenünk irányult a dolog, csak a következményei voltak rendkívül súlyosak számunkra" – hangsúlyozta. Az akkori magyar kormánynak nem sok lehetősége volt elkerülni mindezt – fűzte hozzá.

Trianon egyszerre okozott lelki és gazdasági sokkot, de miközben az utóbbit kiheverte az ország, az előbbit a mai napig sem sikerült – mondta Katona Csaba.

Orbán Viktor miniszterelnök beszéde:

 

További hírek

Hír beküldése
Tiszavirágzás a Maroson.
<em>Hír szerkesztése</em> A nemzeti összetartozás évének nyilvánították 2020-at
A magyar Országgyűlés kedden a nemzeti összetartozás évének nyilvánította 2020-at, a trianoni békediktátum 100. évfordulóját. A képviselők 166 igen szavazat, öt nem ellenében és egy tartózkodás mellett fogadták el a javaslatot. Támogatják azokat a programokat, amelyek erősítik a magyarság országhatárok feletti összetartozásának tudatát.
<em>Hír szerkesztése</em> Több mint 20 ezren hűsöltek a strandon
Felüdülés a városvezetésnek is, mert májusban egy jegyet sem adtak el.
<em>Hír szerkesztése</em> Egyórás várakozási idő volt az autópálya-határátkelőnél
Sokan töltötték külföldön az ortodox pünkösdöt.
Beadhatók magyar állampolgársági igénylések és egyéb kérvények.
<em>Hír szerkesztése</em> Cserbenhagyásos gázolás: meghalt egy kerékpáros Zimándköz határában
A 21 éves biciklis nem viselt láthatósági mellényt, és a kerékpárja sem volt megfelelően felszerelve.
<em>Hír szerkesztése</em> Aradon is megáll a Kamara-karaván
A Zördög című Móricz-vígjátékokból összeállított komédiát táncház követi.
<em>Hír szerkesztése</em> Ismerős Arcok-koncert a Pécskai Magyar Napokon
Megtartják a hagyományos Szent Iván-éji tűzugrást is.
<em>Hír szerkesztése</em> Ötven háztartást sújtott az árvíz, öt személyt kimenekítettek
Felbecsülték az árvízkárokat.
<em>Hír szerkesztése</em> „Életem legjobb napja!”
Parasztolimpia – Ifjúsági és Sportnap Szentpálon.