Ismét szegényebb lett a partiumi magyarság egy igaz emberrel – adta hírül az Erdélyi Magyar Néppárt sajtóirodája megoboldogult Szénási Ferenc halálhírét. A családtól megdöbbenéssel értesültünk utána, hogy a múlt szerdán, egy életmentőnek szánt kolozsvári műtét közben következett be a tragédia, és Feri bácsit már szombaton örök nyugalomra helyezték a nagyzeréndi temetőben. Súlyos szív- és érrendszeri problémáival Gyulán kezelték, de a szövődményként fellépett súlyos tüdőgyulladással a kincses városba mentek. Ő maga vállalta az igen kockázatosnak nevezett műtétet, mert hitt abban, hogy 67 esztendőnél több adatott meg neki… Sajnos tévedett.
Vásári forgatagok, sátoros ünnepek, közösségi rendezvények állandó résztvevőjeként, mézeskalács-készítőként és -árusként vált ismertté az utóbbi bő egy évtizedben. Oktatta, tanítgatta is az érdeklődőket, mert nem akarta sírba vinni a tudományát, hanem hittel vallotta, hogy a hagyományokat és a tudást tovább kell adni a fiatalabb nemzedék tagjainak.
Arad megyében talán kevesen ismerik közéleti szerepvállalását, de az 1990-es években Nagyszalonta egy igen aktív személyisége volt. Nevéhez fűződik Bocskai István fejedelem szobrának megvalósítása, hisz ő volt az, aki a a hajdúvárosi RMDSZ szervezetének kulturális alelnökeként elindította a Bocskai-szobor projektet, amelyet a fejedelmi város 2000-ben vitelezett ki a Bocskai István Társaságon keresztül. Kolozsi Tibor alkotását Dávid Ibolya és Tőkés László leplezte le ugyanabban az esztendőben.
A szoboravatót követően a megyei és a helyi RMDSZ-szervezet politikájával egyre kevésbé egyező nézetei miatt, érdemeit is elvitatva félreállították, melynek következtében kivonult a közéletből.
Ezt követően az Arad megyei Nagyzeréndre költözött, és sokévnyi keresgélés után a mézeskalács-készítésben valósította meg önmagát. Ez nemcsak megélhetési forrást jelentett nei és a családjának, hanem hivatást – a magyar hagyományok ápolása és megismertetése volt a célja. A tavalyi Kisperegi Néptánctalálkozón azt mondta, hogy kedvence a régi recehorgolásos csipkék megjelenítése a mézeskalácson, amiért a szakmabeliek úgy is ismerték, mint a „csipkés mézeskalácsost”.
Tekintse meg Szénási Ferencet munka közben:
Az élet ezzel nem állt meg – mondta özvegye és lánya, akik hozzátették, hogy már nekiláttak a „mézesnek”, mert hátrahagyta, hogy mit, hogyan kell csinálni. Tehát, ha vele nem is, de az összetéveszthetetlen Szénási-mézeskalácsokkal még találkozhatunk ezután is.
2013 karácsonyán a Temesvári Rádió Magyar adásában hangzott el beszélgetés vele arról, hogyan is lett szenvedélye a mézeskalács-készítés. A riport itt meghallgatható.
Nyugodjék békében, emléke legyen áldott!
Pataky Lehel Zsolt
