„A lélegzésen kívül semmit sem tehetünk”

2018. december 4.
Kelemen Hunor szerint a „román testvéreknek” nincs okuk aggodalomra, mert „senki nem akarja ellopni Erdélyt”.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a Mediafax hírügynökségnek nyilatkozva magyarázta azt a törvénytervezetet, amelyet a szövetség a száz évvel ezelőtt elfogadott gyulafehérvári nyilatkozat kisebbségekre vonatkozó bekezdésének a törvénybe iktatására nyújtott be.


Kelemen HUnor

Kijelentette: a magyar érdekképviselet évek óta várt arra a gesztusra, hogy román oldalról kezdeményezik a gyulafehérvári nyilatkozat beiktatását a román jogrendbe. Látván azonban, hogy ez nem történt meg, maga lépett. „Eltelt száz év, amely után egy erős többség, egy önbizalommal rendelkező, és a kisebbségekhez korrekt módon viszonyuló nemzetnek el kellene gondolkoznia a történteken. Ha ez a nyilatkozat az egyesülés alapja, akkor ennek a kisebbségekre vonatkozó pontjait is komolyan kell venni” – idézte a Mediafax hírügynökség Kelemen Hunort kedden.


Az autonómiát 100 éve megígérték

Az RMDSZ elnöke kijelentette: november folyamán dolgozta ki a szövetség a törvénytervezetet, de nem akarta megzavarni ennek benyújtásával a román nemzeti ünnep előkészületeit. Ezért határozták el, hogy a december elsejei centenárium (az Erdély egyesülését a királyi Romániával egyoldalúan kimondó gyulafehérvári román népcsülés századik évfordulója) után terjesztik be a törvényt. Hozzátette: sem a koalíció pártjaival, sem az ellenzékkel nem egyeztettek, de valamennyi párt támogatására számítanak. Arra a kérdésre, hogy nem tart-e az esetleges nacionalista reakcióktól, Kelemen Hunor kijelentette: ha a magyarok a csendes lélegzésen túl bármilyen lépést tesznek, azonnal lesznek, akik hisztérikusan reagálnak. „Azt üzenem, hogy román testvérek, ne féljetek, senki nem akarja ellopni Erdélyt! A lojalitást sokféleképpen el lehet nyerni, de egy nemzeti kisebbség leginkább akkor lesz lojális az állam és az ország iránt, amelyben él, ha nem érzi veszélyeztetve a nemzeti identitását” – jelentette ki.

Az RMDSZ elnöke hozzátette: a szövetség pragmatikus politikára törekedett eddig is, és az után is ezt az utat választja, hogy a hét elejétől a koalíciós pártoknak immár nincsen meg a többségük a parlament alsó házában. Azokat a törtvénytervezeteket szavazza meg, amelyeket hasznosaknak ítél a társadalom számára, akár a kormányoldalról, akár az ellenzéktől érkeznek.

Kelemen Hunornál kevésbé volt derűlátó a törvénytervezet tekintetében Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője. A politikus a Maszol.ro portálnak adott nyilatkozatában kevéssé tartotta valószínűnek, hogy a törvénytervezetet ebben a formában elfogadja a parlament. „Tudjuk, hogy a román társadalom messze áll még attól, hogy nyitott legyen ezekre a kérdésekre. De a méréseink azt bizonyítják, hogy egyre befogadóbban viszonyul ezekhez. Az erdélyi magyarság érdeke, hogy legyen erős politikai képviselete, és a közösségi önrendelkezési rendszer kiépítését megakadályozó falakat lebontsa" – fogalmazott.

Hisztérikus román reakciók

Etnikai enklávék alakulhatnak ki Romániában, ha a szociálliberális kormánykoalíció az RMDSZ „zsarolásának” engedve megszavazza az RMDSZ újabb autonómiakövetelését - figyelmeztettek román ellenzéki politikusok kedden, miután az RDMSZ törvénytervezetet terjesztett a parlament elé a Gyulafehérvári Nyilatkozatban megígért kisebbségi jogokról.


Cioloș is hisztériát kelt

Dacian Cioloș volt miniszterelnök az általa alapított Románia Együtt párt nevében a törvénytervezet visszavonására szólította fel az RMDSZ-t, elítélve a szövetség „haszonleső" magatartását. Szerinte a tervezet etnikai enklávék létrehozását javasolja a (Gyulafehérváron megígért) „nemzeti szabadság" megteremtésének ürügyén. A volt kormányfő szerint Romániának nemzetiségtől, vallástól és régiótól függetlenül minden lakosáról gondoskodnia kell, és szerinte „elfogadhatatlan, felelős politikushoz méltatlan" dolog ellentétet szítani Románia lakosai között, a bukaresti hatalom „gyengeségét” kihasználva.

Az ellenzéki Népi Mozgalom Párt (PMP) képviselője, Marius Pașcan volt Maros megyei prefektus szerint is az RMDSZ a koalíció kiszolgáltatottságát akarja kihasználni, hiszen aznap terjesztette be törvényjavaslatát, amikor a koalíció elveszítette többségét a képviselőházban. Felidézte, hogy a román parlament idén már elutasított egy olyan tervezetet, amely autonómiát irányzott elő az „úgynevezett Székelyföld" számára, másfelől viszont az RMDSZ-nek a kormányoldallal kötött „politikai alkukkal" sikerült újraindíttatnia a korábbi alapításkor alkotmánysértőnek bizonyult marosvásárhelyi katolikus iskolát, és sikerült a „magyart második hivatalos nyelvvé előléptető" rendelkezéseket beépíttetnie az új közigazgatási kódexbe, amely szintén elbukott az alkotmányossági szűrőn.


Csak ők számítanak...

Az RMDSZ hétfőn jelentette be, hogy törvénytervezetbe foglalta és a parlament elé terjesztette az Erdély Romániával való egyesülését egyoldalúan kimondó 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozat nemzeti kisebbségekre vonatkozó rendelkezéseit, amelyek a mai napig nem valósultak meg. A jogszabály előírná, hogy a román állam biztosítson a nemzeti kisebbségeknek lakosságarányos képviseletet a választott intézményekben, így a helyi és a megyei önkormányzatokban, a román és az Európai Parlamentben, a bíróságokon és törvényszékeken. A törvény azt is előírná, hogy a kisebbségi oktatás és a kulturális élet önigazgatását a kisebbségi statútumban szabályozzák, valamint azt, hogy a megyei önkormányzatok döntése nyomán tegyék lehetővé fejlesztési régiók és különleges státusú autonómiák megteremtését azokban a történelmi régiókban, amelyekben nagy számú kisebbségi közösség él.

MTI

További hírek

Hír beküldése
Köszöntőbeszédet mond Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
Hír beküldése
Tudnivalók a megelőzési és kártérítési lehetőségekről.
<em>Hír szerkesztése</em> A kisebbségi osztályoknak kedvező törvényt fogadtak el
Ki kell kérni az adott nemzeti közösség jóváhagyását.
<em>Hír szerkesztése</em> Márciusban kezdődik az iskolai beiratkozás
Aki augusztus 31-ig betölti a hat évet, kezdheti az előkészítő osztályt.
<em>Hír szerkesztése</em> Régi idők farsangja a Búzavirággal
Télűző hagyományőrző előadás Pécskán.
<em>Hír szerkesztése</em> Aradon és Pécskán a Mozgó Mozi
A Rákóczi Szövetség filmkaravánja kicsiknek és nagyoknak egyaránt hoz filmeket.
Hír beküldése
Történelmi extázis 21 táncképben.
Az első félév 15, a második 20 tanítási hétből áll majd. Januárban lesz majd a félévek közötti vakáció, a februári szünetet eltörlik, helyette háromhetes lesz a tavaszi vakáció. Az érettségi előtt álló végzősök számára 2020. május 29-én ér véget a tanév, a nyolcadikosok pedig 2020. június 5-én végeznek.
<em>Hír szerkesztése</em> Szellőtitok – Nagy Gizella könyve
Csütörtökön mutatják be a Csiky Gergely Főgimnáziumban.
Szombaton 9–18, vasárnap 9–16 óra között látogatható.